Az inkák nem tudtak írni és olvasni. Életükről különböző pontokon megcsomózott zsínórokkal, a quipukkal (ejtsd: kipu) készítettek feljegyzéseket. Így fontos adatokat tárolhattak a jelentős eseményekről, törvényekről, népességükről, aranytartalékaikról stb. A színek, a csomók száma (a tízes számrendszert használták) és a zsínór hossza fejezte ki a csomóírás tartalmát.
Ha a kipu egyfajta írás, akkor az is lehet, hogy a makramé - kiterjedésétôl függôen - egy novella vagy regény csak a jelek jelentését elfelejtettük? Lehet, hogy ez is olyan mint a tyúk és tojás kérdése? Minden elképzelhetô, még az is hogy az írás volt elôször, s csak azután jött az olvasás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése